Nagyjából 11 körül érkeztünk meg Kosra, ahol egyből az autóbérléssel kezdtünk. Az autót előzetesen online foglaltuk le. Pár perc papírmunka után már a terminál előtti parkolóban néztük át az autót. Mivel a szállásra még korán lett volna bejelentkezni rögtön felfedezni indultunk.
A reptér közelében, Antimacheia falujában található a Traditional Windmill, ami Kos sziget utolsó működő szélmalma. A sziget fekvéséből adódóan régóta és nagy mértékben hagyatkoztak a szélre mint erőforrásra. A II. világháború előtt több mint 200 szélmalommal rendelkező faluban sajnos egyedül ez az épület maradt fent. Hangulatos épület, egy fotót mindenképp megér.
Vele szemben található egy nagy és ingyenes parkoló is. Belépő díj nincs, cserébe annyit kérnek, hogy lehetőség szerint vásárolj náluk kézműves dolgokat. (Abszolút megéri, nem drágább, mint máshol, talán 1-2 dolog olcsóbb is és tényleg minőségi).
Innen az általunk tervezett látnivalók közül a legnyugatibb helyre indultunk, hogy közeledjünk onnan a szállásunk fele.
A Saint John the Baptist Holy Orthodox Chapel of Thyme következett. Ez a szigeten Irakleides településnél található meg. Ugyan az út vége felé kissé avétos az aszfalt, de egy lassabb tempóval még vállalható. A tengerre pazar kilátás nyílik, autentikus kék színnel domináló kerítés, épület tető látkép fogad minket. A kegyhelyen kívül egy büfé is található.
Ezt követően a Fehér Sziklákat terveztük megnézni, azonban az oda vezető út az utolsó 3-4 km-en elég kalandos. Nem ismerve, hogy az autó alja elegendő magas-e végig, inkább nem vágtunk bele.
A Burgruine von Kefalo viszont annál elérhetőbb volt. Ugyan kastélyra számítottunk, inkább egy dombon levő várfal maradványra hasonlított, de a látkép kárpótol mindent.
A korai indulás miatt megfáradva a délutáni csavargás végére értük, a szállás felé vettük az irányt. Az apartmanunk Kefalos városától pár kilométerre a tengerparton helyezkedett el. Nagy Hollywoodi filmekből ismerős az a jelenet, amikor hősünk/hősnőnk szerelmi csalódástól gyötörve egy nagy utazásra szánja el magát, megfáradva odaér a kiválasztott gyönyörű lokációra,majd kinéz az ablakon, és megfáradt lelkének darabkái hirtelen új életre kelnek a táj szépségétől? Szerelmi csalódás nélkül, de valami ilyen érzés játszódott le bennünk amikor kiléptünk az erkélyre. Az apartman maga átlagos, tiszta, rendezett, nem túlzsufolt, olyan mint a legtöbb görög apartman. Viszont a kilátás … A szállás saját privát tengerpartján található, amit a tulaj majdnem teljesen érintetlenül hagyott. Hatalmas, hűs árnyékot adó fák, kellemesen meleg homok és a kabócák zenéje adják az alaphangulatot, amit aztán a tenger kékje koronáz meg. A part tökéletes a napközbeni lazuláshoz, az éjszakai csillagleshez és repülőgépek fotózásához is.
Görög hagyományokhoz híven a szállásunk tulaja nagyon komolyan vette házigazdai feladatát és kikokosított minket a környéken felfedezhető csodákról. A csodák egyike volt az aznap esti éttermük helyszíne, a Chrisopoulos Taverna amely körülbelül 10-15 perc sétára található a szállástól. A tengerparton található Taverna családi kézben van, és a hagyományos görög ízekkel dolgozik. Az ételek mind eszméletlen finomak voltak, ami számunkra meglepetést okozott, hogy mennyire eszméletlen finom humusz került az asztalra. Lelkes kedvelői vagyunk a Közel-Keleti és arab kultúrának, konyhaművészetnek, ezért humusz nálunk itthon is elég gyakran kerül az asztalra. A görög humusz más fűszerekkel dolgozik mint a hagyományos Közel-Keleti ízvilág, de (mint minden mást) ezt is zseniálisan csinálták. Nem egy kategóriában indulva a hagyományos humusszal, de az egyik legfinomabb amit valaha ettünk.
